KIT�GULT PUPILL�VAL

N�ZNI A VIL�GRA…

Legfontosabb tudnival�k az illeg�lis drogokr�l!

*Az utc�n v�s�rolt illeg�lis drogok soha nem tiszta hat�anyagot tartalmaznak, s a szer �sszet�tele ismeretlen a haszn�l� sz�m�ra. A legt�bb drog tartalmaz olyan h�g�t�sra alkalmazott anyagokat, melyek egy r�sze az eg�szs�get k�zvetlen�l, vagy k�zvetve vesz�lyezteti.

Az illeg�lis drogok opi�tok, cannabis-sz�rmaz�kok, LSD �s egy�b hallucinog�nek (pszichedelikus szerek), amfetamin, ecstasy �s rokon vegy�letei, kokain

OPI�TOK

Mely drogok tartoznak ide?
�pium, heroin, kodein-sz�rmaz�kok (Codein, Coderit, Coderetta, Hydrocodin, stb.), morfium, methadon, palfium, diconal, pethidin, m�ktea

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g ezeket a drogokat?
heroin = hercsi, H, herk�, herny�, nyalcsi
Codein = cod (e: kod),
Codein �s Noxiron kever�ke = Kod-Nox)
morfium = M, morf�, moly�, morfk�
m�ktea = tea

Mib�l k�sz�l?
Az opi�tsz�rmaz�kok, mint azt a nev�k is mutatja, a m�k gub�j�b�l �s a n�v�ny sz�r�b�l nyert �piumb�l k�sz�lnek. A nyers �pium sz�mtalan �sszetev�b�l �ll, ezek k�z�l a morfin �s a kodein haszn�latos drogk�nt. N�h�ny ide tartoz� szert, mint pl. a methadont, szintetikus �ton �ll�tanak el�.

Hogyan n�znek ki?
A heroin pork�nt ker�l forgalomba, m�g a gy�gy�szatban is haszn�latos morfium els�sorban folyad�kk�nt, a kodein, vagy a methadon tabletta form�j�ban fordul el�.

Hogyan haszn�lj�k?
A heroint t�bbnyire orrba szippantva, vagy v�zben oldva intrav�n�san (injekci�s t�vel befecskendezve) haszn�lj�k, vagy ritk�bban cigarett�ban, pip�ban elsz�va fogyasztj�k. A tabletta form�ban el�fordul� opi�tokat sz�jon �t haszn�lj�k.

Hozz�szok�s
Folyamatos haszn�lat mellett ugyanannak a hat�snak az el�r�s�hez egyre n�vekv� mennyis�g� opi�tot kell haszn�lni, �gy ezek a szerek gyors hozz�szok�st alak�tanak ki.

Okoz-e f�gg�s�get?
Az opi�tsz�rmaz�kok er�s fizikai �s lelki f�gg�s�get okoznak. Haszn�latuk elhagy�sa komoly testi �s lelki elvon�si t�netek megjelen�s�t eredm�nyezi. Folyamatos haszn�lat mellett a kellemes hat�sok gyorsan cs�kkenek, vagy csak a haszn�lt d�zis folyamatos emel�s�vel �rhet�k el. Hosszabb haszn�latot k�vet�en azonban a hat�s intenzit�sa mindenk�pp cs�kken, s a szerhaszn�lat fennmarad�s�ban egyre ink�bb a megvon�si t�netek elker�l�se j�tssza a f� szerepet. A f�gg�s�g kialakul�s�nak ebben a f�zis�ban m�r a norm�l m�k�d�shez v�lik sz�ks�gess� az opi�t mindennapos haszn�lata, s a leszok�s, a drog elvon�sa egyre nehezebb� v�lik. A f�gg�s�g testi t�netei ugyan viszonylag r�vid id� (egy-k�t h�t) alatt megsz�ntethet�k, a lelki t�netek (a szer ut�ni s�v�rg�s, depresszi�, stb.) kezel�se azonban sokszor �veket ig�nybe vev� feladat.

Elvon�si t�netek
�ltal�nos megf�z�shoz hasonl� t�netek, er�s csont- �s iz�leti f�jdalom, hasmen�s, h�h�ztart�s felborul�sa, hidegr�z�s, izzad�s v�ltakoz�sa, s�lyos szorong�s, depresszi�

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
Az opi�tok legf�bb hat�sa az er�s euf�ria, kellemes, k�bult-b�dult �llapot kialak�t�sa. A haszn�l� sz�m�ra elt�nnek a probl�m�k, megszabadul konfliktusos �rz�seit�l, testi �s lelki f�jdalm�t�l, szorong�s�t�l, �n�rt�kel�se n�vekszik. Az opi�thaszn�l� k�z�mb�ss� v�lhat a k�lvil�g ingereire, v�detts�get, s�rthetetlens�get, melegs�get, az �nmag�val val� egys�g �rz�s�t �lheti meg. Az er�s euf�ria folyamatos megtapasztal�sa ugyanakkor az egy�b �r�mforr�sok kiszor�t�s�hoz vezet, a haszn�l� sz�m�ra minden m�s c�l, minden m�s kor�bban fontos dolog �rdektelenn�, siv�rr� v�lik.

Vesz�lyek
• t�ladagol�s vesz�lyei hal�l, a t�ladagol�s vesz�lye k�l�n�sen intrav�n�s haszn�lat eset�ben nagy
• viszonylag r�vid haszn�latot k�vet�en alakul ki er�s f�gg�s�g
• intrav�n�s haszn�lat (injekci�) az esetleges szennyez�anyagok k�zvetlen�l a v�rkering�sbe ker�lnek
• m�sokkal k�z�s intrav�n�s haszn�lat (injekci�) AIDS, hepatitis �s egy�b fert�z� betegs�gek (pl. TBC)
• s�lyos testi- �s lelki f�gg�s�g, mely minden m�s (iskola, munka, csal�d, bar�tok, sport, hobby) ir�nti �rdekl�d�st k�pes kiszor�tani
• a bar�ti-, csal�di- �s munka-kapcsolatok megroml�sa, elveszt�se
• a terhess�g alatti opi�thaszn�lat n�veli a probl�m�k megjelen�s�nek val�sz�n�s�g�t a terhess�g �s a sz�l�s alatt, valamint az �jsz�l�tt szellemi �s testi k�rosod�s�hoz vezethet
• a terhess�g alatti opi�thaszn�lat k�vetkezm�nyek�nt az �jsz�l�tt opi�tf�gg�k�nt sz�letik a vil�gra
• Az opi�tok haszn�lata rendk�v�l sok p�nzbe ker�l, ez�rt nagyon gyakran illeg�lis cselekedetekhez, prostit�ci�hoz vezet.

Az OPI�TOK hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- sz�jsz�rass�g - �hs�g�rzet n�veked�se - jelent�sen cs�kkent reflexek	- h�nyinger	- h�ny�s
pszich�s t�netek	- feldobotts�g - j�kedv, nevet�s - az �rz�kek felfokozotts�ga - a vizu�lis, hall�si, l�t�si �rz�kek �l�nk�l�se, megv�ltoz�sa - a gondolkod�s, logikai funkci�k s�r�l�se, megv�ltoz�sa	- az �rz�kek megv�ltoz�sa - hallucin�ci�k - p�nik-roham alakulhat ki - kellemetlen k�z�rzet	- szorong�s - zavarts�g, p�nik - hallucin�ci�k

CANNABIS

Mely drogok tartoznak ide?
marihu�na, hasis, hasis-olaj, (ezek hat�anyaga a THC, tetrahidro-cannabinol)

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g ezeket a drogokat?
marihu�na = f�, marcsi, spag�, spagesz, spangli, z�lds�g, gandzsa, pipa
hasis = haska, csoki, csarasz

Mib�l k�sz�l? Hogyan n�znek ki?
marihu�na az indiai kender n�ivar� n�v�nyeinek cs�cshajt�sa. A hasis a n�v�ny gyant�j�b�l k�sz�lt, barn�s sz�n�, gyurmaszer�, vagy kem�nyebb, csokol�d�ra eml�keztet� anyag.

Hogyan haszn�lj�k?
A marihu�n�t �s a hasist cigarett�ban, pip�ban elsz�va haszn�lj�k. A hasis-olajat hasonl�k�pp a doh�nyra, cigarett�ra csepegtetve sz�vj�k el. Ritk�bban s�tem�nybe, vagy egy�b �telbe s�tve megeszik.

Hozz�szok�s
Folyamatos, hosszantart� haszn�lat mellett a haszn�lt d�zis fokozatos emel�se sz�ks�ges ugyanannak a hat�snak az el�r�s�hez. Ugyanakkor ennek az ellenkez�je is el�fordulhat, azaz folyamatos haszn�lat mellett m�r kisebb mennyis�g is kiv�lthatja a hat�st.

Okoz-e f�gg�s�get?
A THC testi f�gg�s�get nem alak�t ki, de folyamatos, rendszeres haszn�lata lelki f�gg�s�get eredm�nyez. Elvon�si t�netek rossz hangulat, kedvetlens�g, depresszi�, a motiv�ci� hi�nya, a mindennapos dolgok �resnek, sz�rk�nek, unalmasnak t�nnek

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
A marihu�na �s a hasis f� hat�sa a tudat�llapot m�dos�t�sa. A drog hat�sa alatt a haszn�l� a norm�list�l elt�r�en �li meg a vil�got: a sz�nek, a hangok, a zene tiszt�bbnak, �lvezetesebbnek, teltebbnek t�nhet. Szint�n megv�ltozik a gondolkod�s, s a haszn�l� sokszor kreat�vabbnak, okosabbnak �li meg mag�t. Ez az �rz�s ugyanakkor csal�ka, s els�sorban abb�l ad�dik, hogy a val�s�g pontos �rz�kel�se a marihu�na hat�sa alatt s�r�l. Ezeknek a szereknek a vesz�lye abban rejlik, hogy a haszn�l� �jra �s �jra vissza akar t�rni ezekhez az �lm�nyekhez, s ek�zben a droghaszn�lat n�lk�li mindennapok sz�rk�v�, �lm�nytelenn� v�lnak. A kor�bbi mindennapos tev�kenys�gekben �gy m�r nem leli �r�m�t a haszn�l�, kor�bbi tev�kenys�geit (munk�j�t, a tanul�st) k�nnyen feladja. Azok a t�rsai, bar�tai, akik nem haszn�lnak drogot, nem tudnak r�szt venni az � �lm�ny�ben, s �gy gyakran elmaradnak. Ez sokszor a bar�ti k�r lesz�k�l�s�hez, a bar�tok elveszt�s�hez vezet.

Vesz�lyek
• a megv�ltozott �rz�kletek �s cs�kkent reflexek melletti k�zleked�sben val� r�szv�tel baleset
• gyakori, vagy rendszeres haszn�lat eset�n f�gg�s�g kialakul�sa a bar�ti-, csal�di- �s munka-kapcsolatok ki�resed�se, megroml�sa, elveszt�se
• a drog-haszn�lat n�lk�li �let siv�rnak, unalmasnak t�nik
• motiv�ci�k, �rdekl�d�s elveszt�se
• t�d�r�k fokozott vesz�lye

A CANNABIS hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- sz�jsz�rass�g - �hs�g�rzet n�veked�se - jelent�sen cs�kkent reflexek	- h�nyinger	- h�ny�s
pszich�s t�netek	- feldobotts�g - j�kedv, nevet�s - az �rz�kek felfokozotts�ga - a vizu�lis, hall�si, l�t�si �rz�kek �l�nk�l�se, megv�ltoz�sa - a gondolkod�s, logikai funkci�k s�r�l�se, megv�ltoz�sa	- az �rz�kek megv�ltoz�sa - hallucin�ci�k - p�nik-roham alakulhat ki - kellemetlen k�z�rzet	- szorong�s - zavarts�g, p�nik - hallucin�ci�k

HALLUCINOG�NEK
(pszichedelikus szerek)

Mely drogok tartoznak ide?
LSD (lizergsav-dietil-amid), peyotl kaktusz (Lophophora williamisii, hat�anyaga a meszkalin), m�gikus (vagy pszichedelikus) gomb�k (psilocybin), PCP (phencyclidine), DOM (STP, 2,5-dimethoxy-4-methylamfetamin), DMT (dimethyl-tryptamin). Az egyes drogok jelent�s k�l�nbs�geket mutatnak, �gy az al�bbiakban - ha azt m�sk�pp nem jelezz�k - els�sorban a legink�bb elterjedt LSD-vel foglalkozunk.

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g ezeket a drogokat?
LSD = trip, utaz�s, lecs�, triny�, pap�r, b�lyeg, posta
PCP = angyalpor

Mib�l k�sz�l?
Az illeg�lis forgalomba ker�l� LSD szintetikusan el��ll�tott szer (b�r megtal�lhat� a term�szetben is, az anyarozsban). A DOM, a DMT �s a PCP szint�n szintetikus anyagok.

Hogyan n�znek ki?
Az LSD-t t�bbnyire apr�, b�lyegszer� lapocsk�k form�j�ban �rus�tj�k, melyeket t�bbnyire valamilyen �bra d�sz�t. Ritk�n tabletta, vagy kapszula form�j�ban is el�fordul. A DOM, a DMT �s a PCP por form�j�ban fordul el�.

Hogyan haszn�lj�k?
A hallucinog�n szereket t�bbnyire sz�jon �t haszn�lj�k, �gy a gyomorban sz�v�dnak fel.

Hozz�szok�s
Ism�telt haszn�lat eset�n a haszn�latos mennyis�g nagym�rt�k� emel�s�re van sz�ks�g.

Okoz-e f�gg�s�get?
Az LSD fizikai f�gg�s�get nem alak�t ki, de rendszeres haszn�lata lelki f�gg�s�get eredm�nyez.

Elvon�si t�netek
a motiv�ci� hi�nya, a mindennapos dolgok �resnek, sz�rk�nek, unalmasnak t�nnek

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
Az LSD �s az egy�b hallucinog�n szerek nagyon er�s tudat�llapot m�dos�t� hat�st fejtenek ki. Hat�suk alatt a haszn�l� hallucin�ci�kat �l meg, a vil�got �s benne saj�t mag�t eg�szen m�smilyennek �li meg, mint kor�bban. Els�sorban ezek az �lm�nyek vezetnek az LSD haszn�lat�hoz, s ezekben rejlik az LSD vesz�lye is. A hat�s alatt izgalmas, fantasztikus �lm�nyek is megjelenhetnek, de gyakran el�fordul, hogy szorong�steli, f�lelmetes �rz�seket �l meg a haszn�l�. El�fordul, hogy nem �rzi mag�t azonosnak �nmag�val, s ez komoly f�lelmekhez, p�nikhoz, k�ts�gbees�shez vezet. Az LSD hat�sa alatt olyan �lm�nyek ker�lhetnek el� a tudatb�l, amelyek kor�bban nem voltak tudatosak a szem�ly sz�m�ra, s ezeknek a meg�rt�se, feldolgoz�sa sokszor meghaladja a haszn�l� erej�t. Pontosan emiatt a tudattalan tartalmakat felszabad�t� hat�sa miatt haszn�lta n�h�ny terapeuta az LSD-t a sz�zad k�zep�n pszichoter�pi�s seg�deszk�zk�nt is. Ezekben az esetekben azonban az LSD haszn�lat mindig folyamatos kontroll mellett t�rt�nt, a haszn�l� mindig kapott pszichol�giai seg�ts�get ahhoz, hogy a kellemetlen, f�lelmetes �lm�nyekkel meg tudjon k�zdeni. Az LSD hat�sa nagyon nagy m�rt�kben f�gg a haszn�l� pillanatnyi lelki �llapot�t�l. Gyakori megfigyel�s, hogy az LSD feler�s�ti a haszn�l� pillanatnyi hangulat�t, �gy rossz kedv eset�n, depresszi�t, p�nikot, nagyon er�s szorong�st �s f�lelmeket id�zhet el�. Az LSD hat�sa szint�n nagyon nagy m�rt�kben f�gg a k�rnyezett�l (kikkel, milyen helyen t�rt�nik a haszn�lat). Mindezek miatt az LSD az egyik legkisz�m�thatatlanabb drog, a szer bev�telekor nem lehet tudni, hogy milyen hat�st fog tapasztalni a haszn�l�. Ez fokozott lelki �s testi vesz�lyt jelent.

Vesz�lyek
• a megv�ltozott �rz�kletek, hallucin�ci�k melletti k�zleked�sben val� r�szv�tel baleset
• a drog-haszn�lat n�lk�li �let siv�rnak, unalmasnak t�nik
• motiv�ci�k, �rdekl�d�s elveszt�se
• az LSD haszn�lat a haszn�l� szem�lyis�g�nek tart�s megv�ltoz�s�hoz vezethet
• ‘bad trip’, vagy ‘horror trip’, azaz f�lelmetes hallucin�ci�kkal, �n-veszt�ssel, a realit�s-�rz�k elveszt�s�vel j�r� �llapot. Ez az �lm�ny ak�r a drog haszn�lat�t k�vet�en h�napokkal, �vekkel k�s�bb, droghaszn�lat n�lk�l is visszat�rhet (=’flashback’).
• az LSD haszn�lata szerepet j�tszhat elmebetegs�gek (paranoia, skizofr�nia) kialakul�s�ban, felsz�nre hoz�s�ban

Az LSD hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- fesz�ls�g - pupillat�gul�s - v�rnyom�s-emelked�s - fokozott izgalmi szint	- a hat�s id�tartam�nak jelent�s megnoveked�se - kellemetlen testi t�netek	- a hat�s id�tartam�nak jelent�s megn�veked�se
pszich�s t�netek	- l�t�s-, hall�s-, tapint�s-�rz�kletek megv�ltoz�sa - er�s hallucin�ci�k - ked�ly�llapot ingadoz�sa - alv�s-k�ptelens�g - az �n-�rz�s elvesz�t�se - realit�s-veszt�s	- a negat�v �lm�nyek. szorong�s, p�nik, kellemetlen hallucin�ci�k, n�vekv� val�sz�n�s�ggel t�rt�n� el�fordul�sa	- a negat�v �lm�nyek, szorong�s, p�nik, kellemetlen hallucin�ci�k val�sz�n� megjelen�se

AMFETAMIN

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g az amfetamint?
speed (e: sp�d), gyors, amfi, amfet, spiny�, spuri, cs�k

Mib�l k�sz�l?
Az amfetamin szintetikus drog.

Hogyan n�znek ki?
Az amfetamin tiszta �llapotban feh�r sz�n� por, de az illeg�lis forgalomban, els�sorban a szennyez�anyagok miatt m�s sz�n� is lehet. Ritk�n krist�lyos form�ban, vagy tabletta form�j�ban is el�fordul.

Hogyan haszn�lj�k?
Az amfetamint t�bbnyire orrba szippantva, ritk�bban intrav�n�san haszn�lj�k. Ritk�n sz�jon �t is fogyasztj�k.

Hozz�szok�s
Rendszeres haszn�lat mellett, ugyanazon hat�s el�r�s�hez egyre nagyobb mennyis�g haszn�lat�ra van sz�ks�g.

Okoz-e f�gg�s�get?
Az amfetamin er�s pszich�s f�gg�s�get k�pes kialak�tani.

Elvon�si t�netek
B�r az amfetamin testi elvon�si t�neteket csak kis m�rt�kben alak�t ki, ami legink�bb enyhe opi�t megvon�shoz hasonl�t, azonban a pszich�s f�gg�s�g komoly m�rt�ket �lthet. A szer haszn�lat�val t�rt�n� felhagy�s ut�n nagyon er�s s�v�rg�s jelentkezik. Jellemz� a rossz hangulat, szorong�s, depresszi�, kr�nikus f�radts�g�rzet, alv�szavar, let�rts�g kialakul�sa. Gyakori, hogy a szem�ly nem tudja lek�tni mag�t, semmihez nincsen kedve, elveszti az �rdekl�d�s�t a sz�m�ra kor�bban fontos dolgok ir�nt.

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
Ezeket a szereket els�sorban a hangulatot jav�t�, f�radts�got cs�kkent� hat�suk miatt haszn�lj�k. Az amfetamin hat�sa alatt a haszn�l� energi�val telitettnek �li meg mag�t, nem �rzi a f�radts�got, s �gy �rzi, mindenre k�pes. K�nnyebben kommunik�l, k�nnyebben kezdem�nyez besz�lget�st. Ennek a drognak a vesz�lye, hogy a haszn�l� hosszabban fent akarja tartani ezt az �llapotot �s ez�rt �jra �s �jra haszn�lja az amfetamint, amikor a hat�s cs�kken�s�t �rzi. Ez a szervezet teljes kimer�l�s�hez vezethet. M�sr�szt a szervezet fokozott mesters�ges felp�rget�s�t k�vet�en, azaz a droghat�s elm�lt�val, a hangulat �s az aktiv�lts�g a kor�bbi, norm�lis szint al� cs�kken. Ez azt jelenti, hogy az amfetamin haszn�lat�t k�vet� napokban a szem�ly a norm�lisn�l sokkal f�rad�konyabb, rossz hangulat�, kedvetlen, ingerl�keny, energia n�lk�li lesz.

Vesz�lyek
• t�ladagol�s vesz�lyei hal�l, a t�ladagol�s vesz�lye k�l�n�sen intrav�n�s haszn�lat eset�ben nagy
• intrav�n�s haszn�lat (injekci�) az esetleges szennyez�anyagok k�zvetlen�l a v�rkering�sbe ker�lnek
• m�sokkal k�z�s intrav�n�s haszn�lat (injekci�) AIDS, hepatitis �s egy�b fert�z� betegs�gek
• a kialakul� f�gg�s�g minden m�s (iskola, munka, csal�d, bar�tok, sport, hobby) ir�nti �rdekl�d�st k�pes kiszor�tani
• a bar�ti-, csal�di- �s munka-kapcsolatok megroml�sa, elveszt�se
• a haszn�latot k�vet�en idegess�g, irritabilit�s, inger�lts�g, �lmatlans�g, lehangolts�g �s depresszi� jelentkezik
• a folyamatos haszn�lat, az �tv�gy cs�kken�se r�v�n, s�lyos fok� lesov�nyod�shoz vezethet
• az amfetamin folyamatos haszn�lata paranoi�s, t�veszm�s t�netek kialakul�s�hoz vezethet
• a haszn�lat sor�n az ember sok vizet vesz�t, amit, ha nem p�tol, az kisz�rad�shoz, ak�r hal�lhoz is veztehet, mivel felborulhat a szervezet s�-v�z h�ztart�sa
• a folyamatos t�nc melletti, leveg�tlen helyis�gben t�rt�n� amfetamin-haszn�lat a szervezet t�lhev�l�s�hez, ak�r hal�lhoz is vezethet. Fontos a szervezetet id�nk�nt friss leveg�n leh�teni.

Az ANFETAMIN hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- az idegrendszert izgat�, stimul�l� hat�s - �bers�gi szint n�veked�se - v�rnyom�s-emelked�s - izzad�s - fogcsikorgat�s - v�zvesztes�g - �tv�gytalans�g	- az idegrendszer fokozott izgalma - fokozott v�rnyom�s-emelked�s - sz�vdobog�s	- kering�si zavarok - kezelhetetlen�l magas v�rnyom�s - l�gz�si neh�zs�g - k�ma - hal�l
pszich�s t�netek	- nyugtalans�g �rzet - besz�dess�g - �lmatlans�g - megn�vekedett �nbizalom, �n�rt�kel�s	- fokozott nyugtalans�g - p�nik-roham - szorong�s

ECSTASY (XTC, Extasy)
�s rokon vegy�letek

Mely drogok tartoznak ide?
ecstasy (MDMA, azaz 3,4-methylendioxi-methamfetamin), MDA (3,4-methylendioxi-amfetamin), MDEA (3,4 methylendioxy-ethylamfetamin), MBDB (N-methyl-1-(1,3-benzodioxol-5-yl)-2-metanamine)

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g az ecstasyt?
X, XTC, bogy�, E, Ex, tabletta, tabi, exo

Mib�l k�sz�l?
Az ecstasy �s a t�bbi eml�tett vegy�let mind szintetikus drogok, amfetamin-sz�rmaz�kok. Hat�suk azonban k�l�nb�zik az egy�b amfetamin-sz�rmaz�kok�t�l, ez�rt k�l�n t�rgyaljuk �ket.

Hogyan n�znek ki?
Az ecstasy t�bbnyire tabletta form�j�ban jelenik meg, ritk�bban azonban kapszulak�nt, vagy por form�j�ban �rus�tj�k.

Hogyan haszn�lj�k?
Az ecstasy-t �s rokon vegy�leteit t�bbnyire sz�jon �t haszn�lj�k, az intrav�n�s haszn�lat ritka.

Hozz�szok�s
Folyamatos haszn�lat mellett ugyanannak a hat�snak az el�r�s�hez egyre n�vekv� mennyis�g� ecstasyt kell haszn�lni, �gy ezek a szerek hozz�szok�st alak�tanak ki.

Okoz-e f�gg�s�get?
Az ecstasy folyamatos haszn�lata jelent�s lelki f�gg�s�get alak�t ki.

Elvon�si t�netek
L�nyeg�ben ugyanaz tapasztalhat�, mint az amfetamin eset�ben. Az ecstasy sem alak�t ki testi elvon�si t�neteket, de a pszich�s f�gg�s�g komoly probl�m�t jelenthet. Az ecstasy haszn�lat�val t�rt�n� felhagy�s ut�n rossz hangulat, szorong�s, depresszi�, kr�nikus f�radts�g�rzet, alv�szavar, let�rts�g lesz jellemz�. Gyakori t�net, hogy a szem�ly nem tudja lek�tni mag�t, nincs kedve semmihez, elveszti az �rdekl�d�s�t, f�radt, nyugtalan, kimer�lt.

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
Mivel az ecstasy hat�sai nagyon hasonl�ak az amfetamin�hoz, a haszn�lat oka is hasonl�. Az ecstasyt els�sorban hangulatjav�t�, f�radts�got cs�kkent�, energetiz�l� hat�sa miatt haszn�lj�k. Az ecstasy hat�sa alatt a szem�ly k�nnyebben kommunik�l, k�nnyebben kezdem�nyez besz�lget�st, k�nnyebben ny�lik meg m�sok ir�nt. A drog vesz�lye pontosan ebben rejlik. Ism�telt haszn�latot k�vet�en, k�nnyen kialakul egy olyan hozz�szok�s, hogy a szem�ly m�r csak a drog hat�sa alatt tudja j�l �rezni mag�t, hozz�szokik a felfokozott boldogs�g�rzethez, s a mindennapos �r�m�k elvesztik a jelent�s�g�ket. Ehhez nagyban hozz�j�rul, hogy a haszn�latot k�vet� napokban a hat�s ellenkez�j�be csap �t, s a szem�ly a norm�lisn�l sokkal f�rad�konyabb, rossz a hangulata, kedvetlen, ingerl�keny, energia n�lk�li, depresszi�s. Az amfetaminhoz hasonl�an az ecstasy eset�ben is megvan az a vesz�ly, hogy a haszn�l� hosszabban fent akarja tartani a drog okozta �llapotot �s ez�rt �jra �s �jra haszn�lja a szert, ami teljes kimer�l�shez vezet.

Vesz�lyek
• t�ladagol�s vesz�lyei hal�l, a t�ladagol�s vesz�lye k�l�n�sen intrav�n�s haszn�lat eset�ben nagy
• a haszn�lat sor�n az ember sok vizet vesz�t, amit ha nem p�tol, az kisz�rad�shoz, ak�r hal�lhoz is vezethet (a t�lzott folyad�kfogyaszt�s szint�n vesz�lyes lehet, vesek�rosod�st eredm�nyezhet)
• A folyamatos t�nc melletti, leveg�tlen helyis�gben t�rt�n� ecstasy-haszn�lat a szervezet t�lhev�l�s�hez, ak�r hal�lhoz is vezethet. Fontos a szervezetet id�nk�nt friss leveg�n leh�teni.
• a haszn�latot k�vet�en leverts�g, �lmatlans�g, idegess�g, depresszi� jelentkezhet

Az ECSTASY hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- az idegrendszert izgat�, stimul�l� hat�s - �bers�gi szint n�veked�se - v�rnyom�s-emelked�s - izzad�s - fogcsikorgat�s - �lmatlans�g - v�zvesztes�g - �tv�gytalans�g - r�ng�sok - nyugtalans�g �rzet	- az idegrendszer fokozott izgalma - fokozott v�rnyom�s-emelked�s - sz�vdobog�s	- kering�si zavarok - l�gz�si-neh�zkess�g - k�ma - hal�l
pszich�s t�netek	- boldogs�g-�rzet - besz�dess�g - m�sokkal val� k�zels�g �rzete - kiegyens�lyozotts�g �rzete - megn�vekedett egyet�rt�s m�sokkal - fokozott emp�tia	- hallucin�ci�k - fokozott nyugtalans�g - p�nik-roham - szorong�s

KOKAIN �s CRACK

Mely drogok tartoznak ide?
kokain, crack (krek)

Szleng - Milyen n�ven h�vj�k m�g a kokaint?
kok�, koksz, cs�k, feh�r, feh�r h�, k�la, �d�t�

Mib�l k�sz�l?
A kokain a Koka cserje level�b�l vonhat� ki. A crack a kokain szabad b�zisa.

Hogyan n�znek ki?
A kokain tiszta �llapotban feh�r por, m�g a crack feh�res, sz�rk�s sz�n�, kavicsokra eml�keztet� anyag.

Hogyan haszn�lj�k?
A kokaint egyar�nt haszn�lj�k orrba szippantva vagy intrav�n�san. A cracket els�sorban elf�st�lve inhal�lj�k.

Hozz�szok�s
A kokain haszn�lat�t k�vet�en nagyon er�s v�gy jelentkezik az ism�telt haszn�lat ir�nt. A crack eset�ben ez a hat�s m�g jelent�sebb. Ugyanahhoz a hat�shoz egyre nagyobb mennyis�g� szer kell, a kokain hozz�szok�st okoz.

Okoz-e f�gg�s�get?
A kokain igen gyorsan k�pes lelki f�gg�s�g kialak�t�s�ra, a heroin mellett a kokainn�l alakul ki leghamarabb f�gg�s�g. Folyamatos haszn�latot k�vet�en depresszi�, �lmatlans�g, rossz k�z�rzet, inger�lts�g, irritabilit�s l�p f�l. A crack j�val intenz�vebb, ugyanakkor r�videbb hat�ssal jellemezhet�, a kokainn�l is l�nyegesen gyorsabban alak�t ki f�gg�s�get.

Elvon�si t�netek
Fizikai f�gg�s�g az amfetaminhoz �s az ecstasyhoz hasonl�an a kokain eset�ben sem alakul ki, a lelki f�gg�s�g rendk�v�l er�s a kokain �s k�l�n�sen a crack eset�ben.

Mi�rt haszn�lj�k ezeket a szereket?
A haszn�lat okait �s vesz�lyeit tekintve l�nyeg�ben ugyanaz mondhat� el, mint az amfetamin �s az ecstasy eset�ben.

Vesz�lyek
• t�ladagol�s vesz�lyei hal�l, a t�ladagol�s vesz�lye k�l�n�sen intrav�n�s haszn�lat eset�ben nagy
• intrav�n�s haszn�lat (injekci�) az esetleges szennyez�anyagok k�zvetlen�l a v�rkering�sbe ker�lnek
• m�sokkal k�z�s intrav�n�s haszn�lat (injekci�) AIDS, hepatitis �s egy�b fert�z� betegs�gek
• s�lyos testi- �s lelki f�gg�s�g, mely minden m�s (iskola, munka, csal�d, bar�tok, sport, hobby) ir�nti �rdekl�d�st k�pes kiszor�tani a haszn�l� �let�b�l
• a bar�ti-, csal�di- �s munka-kapcsolatok megroml�sa, elveszt�se
• a kokain folyamatos haszn�lata paranoi�s t�netek, vagy egy�b pszichi�triai betegs�gek megjelen�s�hez vezethet
• gyakran jelentkezik irritabilit�s, agressz�v cselekm�nyek
• a haszn�latot k�vet�en er�s lehangolts�g, ki�r�lts�g, kimer�lts�g, depresszi� jelentkezik
• a terhess�g alatti kokain vagy crack fogyaszt�s n�veli a probl�m�k megjelen�s�nek val�sz�n�s�g�t a terhess�g �s a sz�l�s alatt, valamint az �jsz�l�tt s�lyos szellemi �s testi k�rosod�s�hoz vezethet
• Az opi�tok haszn�lata nagyon sok p�nzbe ker�l. Az opi�tok haszn�lata ez�rt nagyon gyakran illeg�lis cselekedetekhez vezet.

A KOKAIN hat�sai

	kis mennyis�g eset�n	nagy mennyis�g eset�n	t�ladagol�s t�netei
testi t�netek	- az idegrendszert izgat�, stimul�l� hat�s - h�m�rs�klet emelked�se - fokozott �rz�kenys�g a f�nyre - fokozott szexu�lis k�sztet�s - �tv�gy cs�kken�se - �lmatlans�g	- fokozott izgalmi hat�s - nagy m�rt�k� v�rnyom�s-emelked�s - er�s sz�vdobog�s	- kering�si zavarok - sz�vinfarktus - sz�vritmuszavar - l�gz�si zavarok - k�ma - hal�l
pszich�s t�netek	- flash �rzet - kellemes k�z�rzet, euf�ria - energi�val-telts�g �rzete - t�lzott �n�rt�kel�s	- p�nik-roham - paranoi�s t�netek